Apám ekkoriban már hetvenegynéhány éves volt, és nagyon örültünk, hogy a rendszeres túrázástól kitűnő kondícióban van. Mindig boldogan, kisimult arccal, csillogó szemekkel tért vissza a természetből, és részletesen elmesélte az útvonalat. A vacsorának mohón esett neki, amit meg is lehetett érteni az egész napos megeröltető hegymászás, és friss levegő után. PING
Túra II.
2010.03.18. 21:05 TÁP
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tapszinhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr201850809
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
